Lenyelnéd, hogy tovább élj? Csinált már furcsa dolgokat korábban is. Böjtölt három napig. Lefutott egy maratont (42 km-t) csak vízzel és sóval, egy 400 méteres atlétikai pályán körözve. De akkor még csak 17 volt. Részt vett több mint száz széklettranszplantációnál. De ez most más volt. Most a „páciens” nem volt beteg. Ezúttal a cél nem...
Ellenségek a kamrámban Valaki, aki triatlonversenyeken indult, aligha számít arra, hogy egy müzliszelet ellen veszít csatát. De ott volt – félig megrágva a konyhapulton, önelégülten műanyag csomagolásban, rajta az összetevők listája, ami alig emlékeztetett ételre: glükóz-fruktóz szirup, „természetes aroma”, szójaizolátum, napraforgóolaj, emulgeálószerek, és „dúsított” szintetikus vitaminok. Maratoni futók nassolnivalója. És egy mikrobiális katasztrófa. Éveken át...
A bélkertem virágzásnak indul Volt idő, amikor a táplálkozás számára pusztán makrotápanyagok kérdése volt. Ahogy tanulta: fehérje az izomépítéshez, szénhidrát mint üzemanyag, zsír a hormon-egyensúly fenntartásához. De most, hogy kitakarította a kamráját, a gondolkodásmódja is átalakult. Az étel már nem üzemanyag volt. Hanem műtrágya – a benne élő láthatatlan kert számára. Az első változások alig...
Az óra, ami gyógyít Nem az éhség ébresztette – hanem a ritmus. Egyre korábban kezdett kelni. Nem fegyelem vagy egy új ébresztőóra miatt, hanem mert a teste elkezdett valami mélyebbel összehangolódni. Megváltoztatta, hogy mit eszik, de most eljött az idő, hogy megváltoztassa, mikor eszi azt meg. És ez egy egyszerű elvvel kezdődött: zárjuk be korán...