Az inzulin nemcsak vércukorhormon, hanem meghatározza, hogy a szervezet energiát raktároz vagy mobilizál. A cél nem az inzulin „kikapcsolása”, hanem a metabolikus rugalmasság visszaállítása annak érdekében, hogy a test képes legyen váltani glükóz-, zsír- és keton-felhasználás között. Tartósan magas inzulinszint, diszbiózis és mozgáshiány esetén ez a rugalmasság elveszik, ezért nehezebb hozzáférni a zsírraktárakhoz. Stabil étkezési ritmus, megfelelő fehérje- és rostbevitel, rendszeres mozgás és mikrobiota-támogatás segíti az inzulinritmus normalizálását, amelyben a szervezet természetesen mobilizálni tudja az energiatartalékokat.
Inzulin: raktározás és mobilizálás biológiai váltókapcsolója
Az inzulin az egyik legfontosabb anyagcsere-hormonod. Amikor eszel, segíti a sejtek energiafelvételét és jelzi, hogy van elérhető energia. Ez teljesen normális. A probléma nem az inzulin jelenléte, hanem a tartósan magas inzulinszint, amikor a szervezet folyamatos raktározási jelzést kap.
Ilyenkor a zsírbontás csökken, a sejtekhez kevesebb energia jut, és hamarabb megéhezel. Ez nem akaratkérdés. Ez biológiai válasz. A túl gyakori étkezés, a gyors szénhidrátok és a kevés mozgás mind hozzájárulnak ehhez.